Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Márciusi népszokások

Kategória: Összes cikk » Hobbi & Otthon » Egyéb hobbi&otthon témák


Nevét a háború római istenéről, latinul Martius, azaz a Marsról kapta. Rómában ez volt az év kezdő hónapja. Az ókorban azt tartották, hogyha a háborút március havában indítják, akkor szerencsés kimenetelű lesz. A népi kalendárium március havát Böjtmás havának, Kos havának, tavaszelő hónak nevezi.

Március 12. – Gergely nap:
Ez a nap az iskoláskorú gyermekek színjátékszerű játékának napja, aminek adománygyűjtő célja volt. Gergely napján vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek.
Időjárás- és termésjóslás nap is ez. Ugyanis, ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely."

Március 18. – Sándor nap:
Az első meleget hozó szent napja.
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".

Március 19. – József nap:
A második meleget hozó szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja.
Március ezen napjához időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is fűződik.
A József és Benedek napokkal összekötve időjósló nap:
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".
Vagy ha pl. szivárványt látunk, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.
Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit.
A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
És ekkor érkeznek meg a fecskék is: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"
De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.

Március 21. – Benedek nap:
A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Neve a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése áldott.
Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben.
Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát.
Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony nap:
Jézus Szentlélektől fogantatásának napja.
Régi magyar neve: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ilyenkor oltják be a fákat. A hiedelem szerint ezt az oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul.
Fecskehajtónak napnak is nevezik, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.
Egyéb időjóslás is tartozik még március 25-höz:
Pl. ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.



A cikket írta: tinendo, 2009-03-03 17:03





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Éljünk tudatosan... legalább egy picit



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, tinendo által felvitt cikket is: Februári népszokások (Minden más)