Márciusi népszokások

Március 12. – Gergely nap:

Ez a nap az iskoláskorú gyermekek színjátékszerű játékának napja, aminek adománygyűjtő célja volt. Gergely napján vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek.

Időjárás- és termésjóslás nap is ez. Ugyanis, ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely."

Március 18. – Sándor nap:

Az első meleget hozó szent napja.

"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".

Március 19. – József nap:

A második meleget hozó szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja.

Március ezen napjához időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is fűződik.

A József és Benedek napokkal összekötve időjósló nap:

"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".

Vagy ha pl. szivárványt látunk, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.

Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit.

A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.

És ekkor érkeznek meg a fecskék is: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"

De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.

Március 21. – Benedek nap:

A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Neve a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése áldott.

Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben.

Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát.

Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony nap:

Jézus Szentlélektől fogantatásának napja.

Régi magyar neve: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ilyenkor oltják be a fákat. A hiedelem szerint ezt az oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul.

Fecskehajtónak napnak is nevezik, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Egyéb időjóslás is tartozik még március 25-höz:

Pl. ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.