FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Karácsonyi népszokások - Betlehemezés, regölés

Kategória: Összes cikk » Egyéb témák » Minden más


A regölés a téli napforduló szokása, már a 16. században jelen volt. Általában karácsony másnapján, 26-án kerül rá sor, és újévig járnak a regösök.

A betlehemezés a karácsonyi ünnepnek már régóta része, ez egy dramatikus játék, amely Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és népszokásként élt tovább.


Regölés:
A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés Európában általában ismert szokásának magyar változata. A néprajzkutatók szerint finnugor eredetű. István napjától, december 26.-tól újévig jártak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak is házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.

A 16.-17. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A kifordított báránybőr bundát viselő legények láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz mentek, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.
Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket, majd köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról legenda valamely változatáról, elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái, majd a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak és végül egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.

A hej regő rejtem refrénű termékenységvarázsló ének:
Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.
Amoda is keletkezik egy sebes patak,
Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.
Csodaféle szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán
Ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék.
Oltatván aludjék.
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Itt is mondanának
Egy szép leányt,
Kinek neve volna,
Német Franciska volna,
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Amoda is mondanának
Egy szép legényt,
Kinek neve volna:
Varga Mihály volna,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Regöljük a gazdát,
Vele az asszonyát;
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Sarokban a zacskó,
Tele van százassal;
Fele a gazdáé,
Fele a regösöké,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk.
Tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!

Betlehemezés:
A magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb többszereplős pásztorjátéka.
A legrégibb magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő 1684 és 1694 között, amelyet Liptay István ecsegi plébános jegyezett fel.

Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát:
Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét.
A pásztoroknak, akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)
A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés.

Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.
A bábtáncoltató betlehem leginkább a Balaton-felvidéken szokás, a „Szállást keres a szent család” elnevezésű szokás, pedig a Dunántúlon terjedt el. Egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, amelynek során egy festett szentcsalád-képet december 15.-től kezdve, minden nap, énekszó közepette más-más házba költöztetnek.



A cikket írta: tinendo, 2008-12-23 17:03




Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Három a magyar igazság, negyedik a ráadás



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, tinendo által felvitt cikket is: Húsvétvasárnapi, húsvéthétfői és húsvétkeddi népszokások (Egyéb hobbi&otthon témák)