Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Kanári-szigetek

Kategória: Összes cikk » Hobbi & Otthon » Programajánlat, utazás


A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek (spanyol nevükön Islas Canarias) az Atlanti-ócenánban az északi szélesség 27. és 30. foka, valamint a nyugati hosszúság 13. és 18. fok között terülnek el. Földrajzi szélességük azonos Floridáéval, Egyiptoméval vagy a Szaharáéval. A nagy szigetek közül a két legkeletibb fekvésű, Fuerteventura illetve Lanzarote alig 100 km-es távolságra található az afrikai szárazföldtől.

A szigetek felszíne kb 7500 négyzetkilométert tesz ki. A teljes szigetcsoport hét nagyobb és néhány kisebb szigetből áll, az utóbbiak többnyire lakatlanok.

Szigetek:

La Palma, fővárosa: Santa Cruz de la Palma

El Hierro, fővárosa: Valverde

La Gomera, fővárosa: San Sebasstian de la Gomera

Tenerife, fővárosa: Santa Cruz de Tenerife

Gran Canaria, fővárosa: Las Palmas de Gran Canaria

Fuerteventura, fővárosa: Puerto del Rosario

Lanzarote, fővárosa: Arrecife

Szigetek felszíne:

Valamennyi sziget vulkánikus eredetű: márvány és mészkő csupán Fuerteventurán található. A föld belsejének anyagát, amelyet vulkáni erők hoztak a felszínre, részben évmilliók során az erózió alakította, úgy, hogy minden szigetet más és más markáns formák jellemeznek.

Éghajlat:

A Kanári-szigetek éghajlata kellemes és egészséges. A napi átlaghőmérséklet az évszakoktól függően 17 és 24 Celsius fok között van. Nyáron sem olyan kibírhatatlan a hőség, mint ahogy azt gondolnánk. Különleges éghajlatának köszönhetően a Kanári-szigetek egész évben kiváló üdülőhely. A tenger vízhőmérséklete az úgynevezett Kanári-áramlás miatt hűvösebb annál, ami ezen a földrajzi szélességen várható. Januártól májusig a tengervíz 18-20, míg a többi időszakban 21-23 fokos.

Lakosság:

A Kanári-szigetek lakosainak száma 1,75 millió. Mintegy fele-fele arányban oszlanak megy a keleti és a nyugati tartományok között. A legtöbb ember Las Palmasban él. A Kanári-szigetek lakossága spanyolokból és az őshonos guancsókból álló kevert nép, amelyet normann, flandriai és arab behatások is értek.

Nyelv:

Hivatalos nyelv a spanyol, amelynek helyi dialektusát beszéli a lakosság.

Közigazgatás:

A szigetek két közigazgatási egységre tagolódnak, amelyet 1927-ben alakítottak ki.

Tenerife és Gran Canaria tartományokra:

Tenerife tartomány: La Palma, El Hierro, La Gomera, Tenerife

Gran Canaria tartomány: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote

Gran Canaria

Gran Canaria a „Nagy Kanári-sziget", a valóságban csupán a szigetcsoport harmadik legnagyobb tagja. Csaknem kör formájú, átmérője 57 kilométer. Az északi szélesség 28 foka metszi, a Kanári-szigetek középén, a nyugat-afrikai parttól mintegy 200 km-es távolságra, a nyugati hosszúság 15,6 fokán terül el.

A sziget lakóinak száma mintegy 675000, akiknek több mint a fele a fővárosban, Las Palmasban él.

Gran Canaria vulkán eredetű, kora 12-14 millió év. Jellemző rá a mélyen bevágott szurdokvölgyek, amelyek a szöget belsejében magasodó hegységből a tengerpartig húzódnak, gyakran termékeny völgyeket képezve. Dús növényzete miatt közülük különösen az Agaete-szurdokvölgy nevezetes. A csaknem 2000 m magas központi masszívum vad, romantikus, hatalmas szurdokok által szabdalt vidékét „kővé vált orkánként" szokták emlegetni.

Gran Canaria enyhe éghajlatának köszönheti 'a tavasz szigete" melléknevét. A levegő hőmérséklete egész évben 17-24 fok közötti értéket mutat. A tengervíz hőmérséklete az úgynevezett „Kanári-áramlás" következtében hidegebb az e földrajzi szélességen megszokottnál. A sziget flórája fajokban igen gazdag, még akkor is, ha a látogató első pillantásra nem is sejti ezt. Az őshonos növényzethez az idők folyamán mediterrán és latin-amerikai eredetű szubtrópusi fajok is társultak. s

A Kanári-szigetek egyik legnagyobb szigete:

Területe: 1532 négyzetkilométer

Megközelíthetően kerek, átmérője 44 km, kerülete 200 km

Legmagasabb pontja: Pico de las Nieves, 1949 m

Népessége: 700000 fő

A Kanári-szigetek közül a leglátogatottabb hely. Gyakran fővárosa nevén, Las Palmasként emlegetik. Évente mintegy másfél millióan érkeznek Las Palmas de Gran Canaria repülőterére.

A látogatók többsége azonnal a déli partra tart, a Playa del Inglés és Maspalomas lüktető üdülőhelyeire.

Jean Béthencouri 1406-ban foglalta el Lanzerotét, Fuerteventurát és Hierrót a spanyol korona számára. De Gran Canariánál vereslget szenvedett. 1478-ban Juan Rejón próbálta meg elfoglalni a szigetet - sikerrel. Partra szállt, és megalapította Ciudad Real de Las Palmast. A Pálmák Királyi Városát. Innen indult később a többi sziget elfoglalására. Gran Canariát egykor guancho törzsfőnökök irányították. Amikor rájöttek a guanchok, hogy helyzetük reménytelen, inkább a halált választották, mint a fogságot. A spanyoloknak csak 1483-ra sikerült a hatalmuk alá vonni az egész szigetet.

1492 szintén jelentős évszám a sziget történelmében. Innen indult Kolonbusz első felfedezőútjára az ismeretlen világ felé. Mind

Mind Amerika, mind Afrika és Európa viszonylatában kiváló a fekvése. Ezért a XVI. és a XVII. században, amikor növekedni kezdett a cukor és a bor exportja, a sziget virágzásnak indult. Ezzel együtt a kalózok is megjelentek. Elsődleges célpontjuk Las Palmas volt.

Las Palmas

Las Palmas Gran Canaria szigetének fővárosa, a teljes szigetcsoport legnépesebb települése és Spanyolország egyik legfontosabb kikötője. A sziget északi partján, több mint 14 km hosszan nyúlik el. A Gran Canaria gazdasági és kulturális központjává fejlődött várost 1478-ban Juán Rejón spanyol tábornok alapította, aki innen kiindulva hódította meg a szigetet. A 15. század végén épült a kikötő bejáratának védelmére a Castillo de Nuestra erőd. A 16. század végén súlyos vereséget mértek a partra szállással megpróbálkozó Sir Francis Drake vezette angol és holland flottákra.

A városalapítást nagy gazdasági fellendülés követte, amelynek során számos palota és templom épült. Már 1497-ben hozzáláttak a székesegyház építéséhez, amely a közigazgatási és kormányépületekhez hasonlóan Vegueta városrészben épült. A város északi oldalán, Trianában, kézművesek és kereskedők telepedtek le.

A Kanári-szigetek Spanyolország első atlanti-óceáni gyarmataként és támaszpontjaként fontos szerepet játszott az „újvilág" meghódításában. Kolumbusz minden felfedező útja előtt több hetet töltött a városban.

1927-ben Las Palmas az azonos nevű tartomány székvárosa lett. Ezt a közigazgatási egységet Gran Canarián kívül még Fuerteventura és Lanzerote alkotja.

Látnivalók:

Playa de las Canteras: a híres, kereken 3 km hosszú, 30 m-es szélességet elérő homokos strand a város fő idegenforgalmi vonzereje. A hullámverést egy, a parttól 200 m-re elterülő sziklazátony tartja tőle távol. Az egész strand mentén gyalogos sétány húzódik, amelyet számos modern szálloda, panzió, étterem és kávéház szegélyez. Itt az év minden napján lehet fürdeni.

Puerto de La Luz mindig is az Atlanti-óceán egyik legélénkebb kikötője volt. Mólóinak hossza több kilométert tesz ki, egész nap láthatunk itt a világ minden tájáról érkezett hajókat horgonyozni. Érdemes sétát tenni a kiköti negyed állandóan nyüzsgő utcáiban, ahol számtalan kocsmában, bárban és bodegában az összes világrészből származó tengerész iddogál.

A kikötőtől északi irányban található a Castillo de la Luz, amely a 15. századi régi spanyol erődítmények stílusában épült. Erről a helyről csaknem kétszáz éven át hárították el a főleg angol és holland kalózok támadásait. Az erőd előtt a Muella Pesquero nyúlik bele a kikötő medencéjébe. Itt, a halászkikötőben a világ minden tájáról származó hajók kötnek ki, állandóan nagy a nyüzsgés és színesen kavarok az élet.

Főpiacon nem csak ismert, hanem egzotikusnak ható árucikkeket is vásárolhatnak.

Pueblo Canario: A „Kanári falu" nagyméretű, kövezett udvarát a kanári-szigeteki építészet minden fontos formáját felmutató házak szegélyezik. Itt iparművészeti cikkeket vásárolhatunk.

Parque de San Telmo: Ez a park egy nagy bevásárlóközpont közelében fekszik; tőle keletre a Ciudad del Mar negyed terül el.

Teatro Pérez Galdós: az 1400 néző befogadására alkalmas színház előcsarnokában, amelyet Saint-Saens francia zeneszerzőről neveztek el, figyelemre méltó faragott korlátok és Néstor de la Torre képei láthatók.

Tenerife

A szigetcsoport legnagyobb tagja a legtöbb turista által felkeresett Tenerife. Háromszög alakú, területe 2052 négyzetkilométer. Nevének jelentése "hóval borított hegy". A sziget a Kanári-szigetek közepén terül el, az afrikai parttól való távolsága mintegy 300 km. Lakosainak száma 625000.

A sziget vulkáni eredetű. Ha lávaömlések és kiszórt hamurétegek rakódnak egymásra, létrejön az úgynevezett rétegvulkán. Ennek különösen szép példája a 3718 m magas Pico del Teide, amely a sziget és egész Spanyolország legmagasabb hegye és a szigetnek nagyjából a közepén emelkedik. Télen hó borítja. Délre tőle található a Las Canadas hatalmas beomlott krátere, ez eléri a 2000 m-es magasságot.



A sziget déli részének kivételével meredek és sziklás. A sziget elkeskenyedő északkeleti végét zord hegység alkotja, amely a sziget legrégebbi észei közé tartozik; ezzel szemben a sziget északnyugati részé Tenerife legtermékenyebb része és legzöldebb területe.

A legszebb strand mesterséges zátony által védett Playa de las Teresitas, amelyet aranyló szaharai homok lerakásával hoztak létre egy széles öbölben. A sziget északi részében található egyéb strandokat fekete lávahomok borítja, amely nyáron izzón forró lehet.


Közlekedés

Közlekedés a szigetek között:

Az egyes szigetek közötti összeköttetést naponta több kitűnő repülő- és hajójárat biztosítja. Aki csak egynapos kirándulást szeretne tenni a szomszédos szigeten, a legjobban tezi, ha valamelyik utazási irodában kombinált repülő-buisztúrára fízet be. Így a legrövidebb idő alatt megismerkedhet a fontosabb úticélokkal és a közlekedéssel sem kell törödnie.

Repülőjáratok:

Az egyes szigetek fővárosai között (Gomera kívételével) naponta van légiösszeköttetés. Tenerifén a délen található „Reina Sofia" repülőteret csaknem kizárólag a nemzetközi forgalomban használják.

Hajójáratok:

Las Palmasból és Santa Cruzból rendszeres személy- és autókomok indulnak az összes szigetre. A hajókat a Transmediterránea AUCONA üzemelteti. Las Palmas és Santa Cruz között naponta többször közlekedik szárnyas hajó. A szárnyashajóra a jegy drágább, de az utazás felejthetetlen élményt nyújt.


Autóbuszközlekedés:

Gran Canarián két cég a U.T.I.N.S.A és a S.A.L.C.A.I járatokon lehet utazni. Az útvonalak és a buszok jól kivannak táblázva. A sofőrök segítőkészek és nem csapják be az utasokat.

Körútazás Gran Canarián

Gran Canaria szigetének körbeutazása kimerítő, de élményekben gazdag egész napos program. Ennek során ellentétes jellegű, váratlan gyorsasággal változó partvidékek tárulnak elénk.

Röviddel azután, hogy az autópályán déli irányban elhagyjuk Las Palmas lakott területét, a sziget belseje felé, a C812-es főútra fordulunk le. Áthaladunk Jinámaron, az új, modern ipari központon, majd elérjük

Telde városát, amely a sziget második legnagyobb települése, és így nyüzsgőnek hat, legalábbis az idegen szemében. Egykor itt volt az őslakosok hatalmas királyainak, a guenarteméknek, így a legendás Doramasnak is a székhelye. Mindenekelőtt a San Juan Bautista templomot érdemes megtekinteni. Modern tornyaitól eltekintve a különféle színű vulkáni kőzetekből épült templom a 15. század végéről való.

Teldét dél felöl, Los Llamos elővárosán át hagyjuk el, és Gandó felé vezető útelágazásnál megpillantjuk a

Montana de las Cuatro Puertast. A hegy nevét négy barlang bejáratáról kapta, ezek az őslakók egy nevezetes szentélyéhez vezetnek. Az egykori kultikus helyről a tengerpartra, sőt a repülőtéren túlra is el lehet látni.

Ingenio: ez a festői helység a sziget legrégibb településeinek egyike. Hajdan a cukornádtermesztés központja volt, míg ma iparművészetéről híres. Főleg csipkét és hímzéseket készítenek. Érdemes felkeresni az úgynevezett Museo de Piedras kiállítását.

Agüimes: ugyancsak kanyargós, szűk utcák által tagolt fehér házakból álló település. Agüimes korábban a püspökök uradalmi székhelye volt, de már az őslakosok is megtelepedtek ezen a helyen.

Ha most dél felé haladunk tovább, az út Cruce de Arinaga falu, 37 km, mellett ismét az északról jövő főútba torkollik. Most olyan útszakasz következik, amelyet korábban extenzív paradicsomtermesztésre használtak: az út innen kapta, a „paradicsom útja" melléknevet.

A 46-es kilométerkőnél bal oldalon a helyi repülőklub sportrepülőtere fekszik, a modern kiszolgáló egységekkel.

A Gran Canaria déli részén fekvő üdülőövezet a Playa de Tarajalilloval és Bahía Féliz üdülőtelepekkel kezdődik. Egy kilométerre tovább, az út jobb oldalán található az a leágazás, amely a Canon de Agiula völgyben felépített

Sioux Citybe vezet. A minden tartozékával az eredeti vadnyugati településeket hűen idéző mesterséges városokból a temető és a börtön sem hiányzik. A turisták szórakoztatására lovasbemutatókat és a westernfilmekből ismert postakocsi- és bankrablási jeleneteket rendeznek a kaszkadőrök.

San Augustin: A helységtől mindössze néhány perces gyalogút vezet a sziget egyik legszebb szélvédett homokstrandjához, amely sajnos gondozatlan. Ezen a helyen részben igen kemény, cementszürke homokot találunk.

Playa del inglés: ennek ugyancsak szélesen kitáruló fürdésre használható öblét rendkívül finom homok borítja. A strand részben a meredek part alatt terül el. Playa del Inglés strandja délen Maspalomas sivatagi vidékébe megy át.

A mesterségesen létrehozott üdülőváros, Palya del Inglés a sziget déli részének legjobb idegenforgalmi létesítményeivel és bevásárlóközpontjaival rendelkezik. Itt nagyon előkelő helyet foglal el a szórakozás, így éjjel is nagy lehet a lárma.

A Puerto Mogán felé vezető főutat a Holiday World vidámpark mellett vezet el. Ha a főútra Playa del Inglés északi felén hajtunk el, hamarosan elérjük a Rancho park lovasiskolát és a

Los Palmitos Parkot. Ez a 20 hektár területű, csinos szubtropikus park a szurdokvölgyszerű Barranco de Fataga közepén terül el. Az itt látható sok ritka növényfaj között különleges kaktuszokat és 45-fle pálmát láthatunk. A növények színpompájával 1200 egzotikus madár vetélkedik.

A déli irányú leágazás a sziget legdélebbi pontjához, a Faro de Maspalomas világítótornyához és

Oasis Maspalomasba vezet. Ezen a helyen esténként viszonylag nagy a nyugalom az első osztályú szállodák és turisztikai látványosságok ellenére is. Híres a 3 km-nél hosszabb, aranysárga színű, durva homokkal borított strandja, amelynek még a vize is tiszta. Maspalomas homokdűnevidékét gyakran hasonlítják a Szaharához.

[Innen meg lehet figyelni, hogy a repülő gépek hogyan közelítik meg a szigetek. Egy nyári vasárnap egy óra alatt 63 leszálló gépet számláltam meg.]

Az új jachtkikötő, Pasito Blanco mellett elhaladva, amely a Faro de Maspalomas világítótoronytól két kilométerre található, egy festői halászfaluba, Arguineguínbe jutunk, amely mögött sziklás, szurdokban gazdag vidék terül el. A közelben cementgyár működik. Majd Patalavaca nyaralóközpont következik. Itt kb. 150 m hosszú és 40 méter széles a strand.

Puerto Rico: a sziget déli részén található, rajzasztalon tervezett üdülővárosok legfiatalabbika. Szélvédett öbölben, amelynek partját 350 m hosszan s mintegy 100 m szélességben homokkal töltötték fel. A kikötőben több száz csónak számára van hely.

[Néhány kilométerrel odébb egy vadonatúj, karibi homokkal feltöltött új strand van. Kristálytiszta vízzel, és első osztályú kiszolgáló létesítményekkel.]

A Baraccano de Mogán átszelés után a balfelé letérő út Puerto Moganba vezet. E festői fekvésű, a meredek hegyek lábánál elterülő és az építkezési láz által megváltoztatott helység közelében két strand található: a Playa de Mogán és a Playa del Paseo del Rey.

Puerto de Mogánnál az út eltávolodik a tengerparttól, a száma is megváltozik (E810), és a Barranco de Mogán mentén a sziget belsejébe vezet. A szurdokvölgy alsó részén buja trópusi és szubtrópusi vegetáció található. A meredek hegyoldalak miatt csakis a teraszos mezőgazdasági művelésre nyílik lehetőség.

Mogán: az azonos nevű kiszáradt folyóvölgy mentén terül el, és a sziget déli részének egyik legfontosabb helysége. A turisták számára főleg azért érdekes, mert innen kiindulva rendkívül szép kirándulásokat lehet tenni a környező hegyvidékre, amely több szűk völgy szel át.

Most pompás, vad sziklás táj következik. A C 810-es út kanyarogva emelkedik fel a lejtökön. Komor hasadékok és bizarr formájú sziklaalakzatok mellett vezet tovább. Gyakran meglepő kilátás tárul a turista szeme elé. Jobbra az impozáns Montana del Horno tömbje emelkedik, amelynek szirtjei a szivárvány minden színében ragyognak.

Majd két hágó következik. Hamarosan ismét szép kilátás nyílik az alant elterülő termékeny völgyekre, amelyben paradicsomot termesztenek. Újra érezhető a passzátszél hatása. Tocodomán után a termékeny Aldea-völgyre tekinthetünk le.

San Nicolás de Tolentio: a sziget nyugati részének legfontosabb települése, és az előbbi völgy mezőgazdasági központja. Itt gyümölcsöt és zöldséget termesztenek.

Az út sok helyütt vezet olyan szurdokvölgyeken át, amelyek falait keskeny teraszok révén művelik meg az itt élő parasztok. Végül elérjük

Puerto de las Nieves halászkikötőjét. A helység a tengerből kiemelkedő Dedo de Dio („Isten ujja") szikláról ismert.

Jó hírnek örvendenek a helyi éttermek, amelyek specialitásai a különféle hallevesek és egyéb halételek.

Agaete: A település egy dús növényzettel borított völgyben fekszik: szép temploma van. A magas szirtek által keretezett völgyet trópusi és szubtrópusi vegetációja miatt Gran Canaria nemcsak legtermékenyebb, hanem legszebb völgyének is hívják: érdemes felmenni a Los Berrazales feletti kilátópontokhoz is.



A cikket írta: Camay, 2007-04-04 13:24 (utoljára módosítva: 2009-03-15 14:41)





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Jégkorival Délegyházán



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, Camay által felvitt cikket is: 7 napos diéta (Más diéták, X napos diéták)